Központi porszívó – Csináld Magad 2.rész

Folytassuk a falicsatlakozók helyének meghatározásával!

7. A falicsatlakozók helyének meghatározása

Az épület alaprajzai alapján történik az optimális számú fali csatlakozók helyének kijelölése (fekete pontok a 3. ábrán). A fali csatlakozók lehetőleg a folyosón, a lépcsőfeljárók felső részén legyenek betervezve, úgy hogy onnan minden zugot, még a beépített szekrények belsejét, a mennyezetet, a fürdőszobát és a lépcsőfeljárók alsó és felső részét is el lehessen érni. A tervezésnél mindig a legtávolabbi ponttól (a ház sarkától) kezdjük felrajzolni a köröket, úgy hogy mindig 1 m-rel kisebb gégecsővel számoljunk (9 m-nél 8 m-rel számolunk), mert ha ki kell kerülni egy ágyat, bútort, akkor is kényelmesen elérjünk minden sarkot. Arra kell törekedni, hogy egy csatlakozóból több helységet is el lehessen érni a szívócsővel (nem kell minden helységbe csatlakozókat betervezni)

központi porszivo falicsatlakozo tervezése

A falicsatlakozókat ne tervezzük ajtó mögé, illetve olyan helyre, ahonnan kényelmetlen a be- és kicsatlakoztatás (bútor, ágy mögé stb.). általában a falicsatlakozókat az elektromos dugaszoló aljzatokkal egy magasságba tervezzük (40-50 cm-re a végleges szinttől), de az igényekhez igazodva lehet lejjebb és feljebb is. Legideálisabb a villanykapcsolók alá tervezni (az elektromos dugaszoló aljzatok mellé vagy helyére), mert oda általában nem kerül semmilyen bútor, de ezt mindig egyeztessük le a megrendelővel. Célszerű a megrendelővel a tervezett bútorozást és főleg a beépített vagy teljes falfelületeket eltakaró bútorok várható helyét megtudni, nehogy a szívócső csatlakozó nyílását később egy bútor vagy más felület eltakarja.
3.ábra A falicsatlakozás kiosztás tervezése

8. A csővezeték tervezése a falicsatlakozók és a porszívó gép között

A csővezeték – gerincvezeték és leágazások – kialakítása döntően befolyásolja a rendszer hatékonyságát, tehát törekedni kell arra, hogy a veszteség a lehető legkisebb legyen. Törekedjünk arra, hogy a csőrendszeren minél kevesebb kanyarodás legyen. Lehetőleg minél rövidebb nyomvonalon haladjunk a csővel és ne csináljunk nagy kerüléseket, csak ha másképpen nem oldható meg. Részesítsük előnyben a 45°-os könyököket és a 45°-os T idomokat, mert ezek vesztesége a 90°-os idomok fele (90°=3 méter; 45° =1,5 méter).

GERINCVEZETÉK: Ez köti össze az elszívó egységet a legtávolabbi csatlakozási ponttal. A gerincvezeték elhelyezését az épület alaprajza/szerkezete és az elszívó egység helye határozza meg. Hagyományos téglaépület esetén az aljzatbetonban, a padlófűtés hőszigetelő rétegében vagy esetleg a falban lehet vezetni a csövet. Ha a csövet csak falban tudjuk vezetni, tudnunk kell, hogy a vésés a fal jelentős gyengítésével jár. Győződjünk meg róla, hogy a vésés nem fogja a megengedettnél jobban meggyengíteni a fal szerkezetét. Célszerű a gépészeti felszállóaknában felvinni a csövet és szintenként leágazni. Könnyűszerkezetes épület esetén a födémben és a falakban lehet kialakítani a csőrendszert. Utólagos beépítésnél szellőző aknákba, beépített bútorokba, mellékhelységekbe történő, illetve falon kívüli elhelyezés a legcélszerűbb.

központi porszivo gerincvezetek4. ábra csőrendszer kialakítása

A házon kívül ne vezessük a csőrendszert, mert a kinti hideg levegő okozta páralecsapódás következtében a rendszer eldugulhat.

ELÁGAZÁSOK: Ezek kötik össze a gerincvezetéket a falicsatlakozó nyílásokkal. Függőleges becsatlakozásoknál ne kössük be a felszálló ágat közvetlenül a gerincvezetékbe, mert ha egy másik csatlakozót használunk, az abból szállított szemét lehullik a felszálló ágban. Helyette alakítsunk ki egy 15-20 cm-es vízszintes ágat, majd ebből csatlakozzunk a gerincvezetékbe lehetőleg 45°-os T idommal. (Lásd: 5. Ábra)

központi porszivo elagazasok             helytelen                                             helyes                                     helyes

5. Ábra: Felfelé történő elszívás esetén az elágazás helyes és helytelen kialakítása

FONTOS:

  • Lehetőleg 45°-os elágazásokat kell készíteni.
  • A T-idomoknál a légáramlás irányát figyelembe kell venni. A fordítva szerelt T-idom dugulást okozhat.
  • Az épületgépészeti tervezésnél gondoskodni kell róla, hogy legyen a falicsatlakozó közelében (kb. 1,5 m-en belül) villamos dugaszoló aljzat, ha valamikor elektromos meghajtású tisztítófejet is kívánnak használni a takarításhoz. Az elágazó csővezetékeket beépített szekrényeken, mellékhelyiségekben, a mennyezetben vagy a szellőző csöveken át lehet vezetni.

9. Példa egy központi porszívó rendszer tervezésére

központi porszivo tervezes pelda

7. Ábra: A központi porszívó tervezése egy három szintes házban

A FENTI HÁZ CSŐVEZETÉKÉNEK NYOMVONALA 3 DIMENZIÓS ÁBRÁZOLÁSBAN

A telepítéshez részletes rajzot célszerű készíteni, a 8. ábrán látható módon, ahol az összes csatlakozás, elágazás egyértelműen meg van jelenítve. Ebből könnyedén elkészíthető az anyagkalkuláció is.

központi porszivo csovezetek elagazasok

7. Ábra: A 7. Ábrán látható ház csővezetéke 3 dimenzióban                            9/b. Ábra: Az Y elágazások kialakítása

10. Az utólagos beépítés lehetőségei

kozponti porszivo utolagos beepites1_2

KIS ALAPTERÜLETŰ HÁZ VAGY LAKÁS ESETÉN

1. Ebben az esetben lehetséges, hogy nincs is szükség a csőrendszer kiépítésére, ha megoldható, hogy a központi gépet elhelyezzük egy beépített szekrényben vagy gépészeti helységben. Innen a 9-15 méteres gégecsővel a lakás minden pontját elérhetjük. Ekkor csak a levegő kifúvását kell megoldanunk.
2. A porszívó gépet a lakótéren kívül (pl.: erkélyen, külső lépcső alatt) helyezzük el. Ekkor csak egy csatlakozót érdemes a falon átvinni a gépnél, innen takaríthatunk az esetlegesen meghosszabbított gégecsővel. Ebben az esetben gondoskodnunk kell róla, hogy a gépet ne érjék az időjárási hatások. Védjük azt egy hő és vízszigetelt fa dobozzal!

FÖDÉMBE ÉS FŐFALAKBA VÉSVE

Ennek a kivitelezési módnak az a hátránya, hogy csak egy komplett ház- felújításkor érdemes belekezdeni. Az 5 cm-es átmérőjű csövet falba vésni nagyon nagy munka és nagy rombolással jár a kivitelezése. Fontos szempont, hogy a fal vastagsága vízszintes irányban 5 cm-rel csökken a cső miatt, ezzel gyengül az épület szerkezete. Ezért fontos felmérni, hogy az épület ezt a hatást statikailag elbírja-e. Vékony válaszfalakba semmiképpen nem véshetjük a csőrendszert.

kozponti porszivo utolagos beepites3

NEM HASZNÁLT KÉMÉNYBE, SZELLŐZŐRENDSZERBE

Szerencsés eset, ha az épület – lehetőleg középpontjában – van egy már nem használt kémény vagy szellőző akna. Így különösebb bontás nélkül feltudjuk vinni a gerincvezetéket és rá tudjuk rakni a csatlakozókat. Igaz, a kivitelezés nehézkes, mert a csövet vagy lentről kell felfelé végigtolni az aknában (lent nagy bontást igényel), vagy fentről, a háztetőről kell azt leengedni az aknába. Ez után a csatlakozási pontoknál ki kell vésni az akna falát és rá kell csatlakozni a csőrendszer elágazásaira.

kozponti porszivo utolagos beepites4

ALAGSORBAN, FÖDÉM ALÁ RÖGZÍTVE

Ha a pinceszint, alagsor nem lakótérként van használva (pl.: garázs, pince, gépészeti helység, konditerem, stb.) és a tulajdonost esztétikailag nem zavarja, lehetőség van rá, hogy a csőrendszert a födém alá bilincselve helyezzük el. Minden falicsatlakozó alatt alakítsunk ki egy födémáttörést és itt, a födém alatt kössük össze a csatlakozókat a géppel. Ha fentebb van még egy szint vagy tetőtér, amit porszívózni szeretnénk, akkor a felszálló csővezetéket elrejthetjük egy beépített szekrényben vagy mellékhelységben. Ha szükséges, a csövet el is takarhatjuk egy gipszkarton vagy faburkolattal (rabicolás).

 

 

11. Anyagkalkuláció segédlet használata

A következő fejezetben található anyagkalkulációs segédlet segítségével könnyedén kiszámítható, hogy mennyi és milyen anyagra van szükség a központi porszívó rendszer elkészítéséhez.

  • Ajánlatos először kiszámítani, hogy mennyi csőre van szükség a rendszer kivitelezéséhez. Ezt úgy tehetjük meg legegyszerűbben, hogy a tervrajzon szintenként összeadjuk minden látható csőágnak a hosszát. Ha a terv 1:100 léptékű, akkor ahány centimétert mértünk, annyi méter cső kell a vízszintes ágakhoz. Ha a terv más lépték alapján készült, azzal fel kell szorozni a terven cm-ben mért adatokat. Az így kapott csőhosszhoz hozzá kell adni a függőleges ágak hosszát, amely megegyezik az adott szint belmagasságával plusz a födémvastagsággal (3-4 m). Ehhez az összeghez hozzá kell adni a falicsatlakozókhoz való felállások hosszát is, mely csatlakozónként kb. 0,5 méter. Így megkapjuk a terv szerint szükséges cső hosszát, amelyre elég, ha egy 5-10 %-ot ráhagyunk biztonsági tartaléknak.

Tehát : szükséges cső = ((terveken szereplő vízszintesen fektetett cső x lépték) + függőleges felszálló ágak hossza + (falicsatlakozók száma x 0,5)) x 1,05

  • Következő lépésben számítsuk ki, hogy milyen gépre van szükség az egyenértékű csőhossz alapján. A gép kiválasztását a a 13. pontban leírtak alapján végezzük el.
  • A gép helyét, a kifúvás helyét, a takarító készlet típusát, a szemétlapát adapter szükségességét, helyét és típusát; valamint a falicsatlakozó típusát ajánlatadás előtt egyeztesse a megrendelővel! A különböző típusokat a termékkatalógusunk tartalmazza.
  • Szerelőlapból és vakolófedélből pontosan annyi kell, ahány csatlakozót terveztünk az épületbe.
  • 90°-os kis ívű könyökből (PF212) egy-egy kell a falicsatlakozók szerelőlapja (PF139) mögé közvetlenül, valamint a szemétlapát adapterhez. VP-150 esetén 2 db, VS-150 esetén 1 db. Máshova nem szabad ilyen könyököt építeni, mert dugulást okoz!!!
  • 90°-os BB nagy ívű idomot (PF213) csak a csőrendszer belsejében használhatunk, tehát nem rakhatjuk azt közvetlenül a csatlakozó mögé, mert ez lehetőséget ad a rendszer eldugulására.
  • 90°-os KB nagy ívű idom (PF245) a fitting-fitting illesztés esetén hasznos. Ennek a könyöknek egyik fele a cső méretével egyezik meg, így az közvetlenül illeszthető bármely tokos fittinghez.
  • A BB-s karmantyúk (PF202) a csövek toldására használhatóak. Számuk megegyezik a cső szálak darabszámával, tehát 2,0 m-escsőszálnál: PF202 = PF207 / 2,0. Így minden szál csőre jut egy karmantyú, amivel hozzátoldhatunk még egyet, tehát nem marad hulladék cső.
  • Csőzáró dugóból (PF206) egy rendszerhez átlagosan 4 db kell. Erre azért van szükség, hogy a csőrendszer belsejét megóvjuk a szennyeződésektől (pl.: víz, vakolat, beton). Két db kell a kifúvó ág két végére, egy a gép mellett kiálló beszívó ág végére, egy a szemétlapát adapter helyére. A csatlakozókhoz azért nem kell dugó, mert ott ezt a szerepet vakolófedél tölti be.
  • A csőrögzítő bilincsből (PF2051) átlagosan 6-10 darab szokott kelleni egy rendszerhez. Ott van rá szükség, ahol a csőrendszer nem a fal mellett fut aljzatbetonozás előtt. Ezeken a helyeken lerögzítjük a csövet, hogy az építkezés közben ne mozduljon el. A gép körül is fel lehet rögzíteni a falra a csövet. Födém alatti csővezetésnél is ezt használjuk. Ilyenkor méterenként rakunk egy bilincset a csőre és rögzítjük azt a födémhez.
  • A kábel és gégecső mennyiségének a számolásánál megnézzük, hogy hány méter cső kerül az épületbe,  csatlakozásonként még egy métert hozzászámolunk, és az egészet szorozzuk 1,3-al. Erre a szorzásra azért van szükség, mert az elektromos rendszer sorba kötésénél lesznek olyan “csőszakaszok”,  melyeknél kettő vagy néhány esetben akár három vezeték is fut majd egymás mellett. Vezetékeknek 2 x 0,75 mm2-es MTL vagy MZSL kábelt használjunk, védőcsőnek pedig a d=16-os gégecsövet!
  • Vezetékkötegelőből csőméterenként 1 db szükséges, hogy a gégecsövet a porszívó csőhöz tudjuk rögzíteni. Ebből 368 x 4,8 mm-es méretűt használjunk.
  • Egy 125 g-os Tangit vagy VinilFix PVC ragasztó egy nagyobb házra is bőven elegendő. 40-60 m csőre szoktunk egy 125 g-os ragasztót számolni.

12. Anyagkalkuláció segédlet

anyagkalkulacios segédlet

Anyagkalkulacios segédlet letöltése nyomtatáshoz (pdf)>>

13. A porszívó gép kiválasztása az egyenértékű csőhossz alapján

A gép kiválasztásának menetét legcélszerűbben egy példával lehet bemutatni. A példa legyen a 6. Ábra szerinti ház.
A rendszerhez szükséges gép típusát az egyenértékű csőhossz határozza meg. Ez a szám méterben értendő és minden gépnek adott egyenértékű csőhossz teljesítménye van.
A rendszer egyenértékű csőhosszát a következőképpen számoljuk:
(A porszívó gép és a tőle legtávolabb eső falicsatlakozó közötti csőszakasz hossza méterben + a kifúvó ág hossza méterben) + (Az ezen a szakaszokon található 9o°-os kanyarodások száma x 3) + (45°-os kanyarodások száma x 1,5)

A leghosszabb csőszakaszon a legnagyobb a veszteség. A porszívó gépet a legnagyobb veszteség figyelembevételével kell kiszámítani, hogy ott is elegendő legyen a teljesítmény. A legtávolabbi csatlakozó a C jelű, tehát erre kell kiszámítani az egyenértékű csőhosszat.

 

kozponti porszivo csohossz.png

6. Ábra: A házban elhelyezett csővezeték

kozponti porszivo csohossz tablazat

A fenti táblázat alapján az összes figyelembe veendő csőhossz: 46,8 m. Ezen egyenértékű hossz alapján a gépek műszaki táblázatából kiválasztjuk a gépet. Célszerű a BEAM 355 (egyenértékű csőhossz: 60 m), vagy annál erősebb típust választani. Ennél kisebb gép választásakor pl.: BEAM 335(egyenértékű csőhossz: 45 méter), a távolabbi csatlakozók szívóereje határeset lesz és a készülék szívóerejének a kihasználtsága a maximumon fog működni.

kozponti porszivo gepválasztas

Ezzel a lépéssel a porszívórendszer terve elkészült.

A következő és egyben utolsó részben:

17. Telepítési segédlet
18. Beüzemelési segédlet
19. Mellékletek
20. A központi egységek választéka
21. Egyes hulladékféleségek felszívásához szükséges légsebesség
22. A súrlódási veszteség nomogramja porszívóknál

Powered by WordPress | Designed by: splendiddesign.hu
Köszönjük a WordPress használatát | WordPress használati útmutatók: WordPress kezdőknek